A város és területrendezés

lényegében egy multidiszciplináris csapatmunka, amelyben, egy nagyon összetett folyamatban, különböző szakemberek vesznek részt . 

A városrendezés szerepe a társadalom, a törvények, a földhasználati tervezés és az urbanizációs politikák fejlődésével együtt fejlődik. Ezek a változások az egyes országok politikai és társadalmi körülményei szerint alakulnak, ahol a városrendezők kutatók, területi közigazgatásban dolgozó tisztviselők, tervezők, szakértői tanácsadók és oktatók. Ami a városrendezőket kiemeli, az az, hogy a társadalom egészének érdekeire, az emberi település vagy egy egész régió minden formájára, valamint a hosszú távú jövőre összpontosítanak.

Az urbanisták elemzik, kidolgozzák a terveket, javítják és irányítják a fejlesztési stratégiákat és politikákat.

Mint minden diszciplínánál, ez is hozzájárul a szakképzéshez és a kutatáshoz, annak érdekében, hogy véglegesen alkalmazkodjon az oktatáshoz a jelenlegi és jövőbeli igényekhez. Az urbanisták aktívan részt vesznek a térszervezési folyamat minden fázisában és szintjén, még akkor is, ha nem tudnak minden intézkedésben egyszerre részt venni.

Általánosan elismert, hogy a területrendezés és a stratégia nem csak a tervek kidolgozását jelenti. Politikai folyamat is, hogy egyensúlyt teremtsünk az összes érdekelt, a köz- és a magánszféra között, annak érdekében, hogy a különböző tervezési követelmények és a fejlesztési programok között felmerülő összeférhetetlenségek kiegyenlítődjenek. Ez hangsúlyozza a tervező, mint közvetítő szerepének fontosságát. Az urbanista közvetítési és a tárgyalási keszségei egyre fontosabbá válnak ma és a jövőben.

A városrendező szerepe ma sokkal fontosabb, mint valaha. Nagyobb felkészülést igényel a városi kompozíció, a szintézis, a menedzsment és az adminisztráció terén, hogy a területrendezési folyamat minden szakaszán végighaladjon. A tervek és programok végrehajtásának, irányításának, nyomon követésének és felülvizsgálatának elérése érdekében humanista és tudományos megközelítést igényel, valamint a társadalmi konszenzus keresését az egyéni különbségek és politikai döntések tiszteletben tartása érdekében.

Ennek a szerepnek a bonyolultsága és súlya egy sor konkrét kötelezettséget követel meg a városrendezők részéről, hogy a 21. században stratégiai tanácsadók, tervezők, vezetők, adminisztrátorok - városi animátorok vagy tudományos szakértők legyenek.

Az urbanista, mint humanista és tudós feladatai:

• A meglévő kérdések és tendenciák elemzése, figyelembe véve a széles körű földrajzi kontextusokat és összpontosítva a hosszú távú igényekre, hogy teljes, világos és szigorú tájékoztatást nyújtson a döntéshozóknak, az érdekelt feleknek és a nyilvánosságnak.

• A rendelkezésre álló információk rendelkezésre bocsátása, figyelembe véve az európai mutatókat, és olyan prezentációk elfogadása, amelyek megkönnyítik a nyilvános vitát és a javasolt megoldások és döntéshozatali folyamatok megértését.

• Folyamatos képzéssel fenntartani a területrendezés és a várostervezés filozófiájáról, elméletéről, kutatásáról és kortárs gyakorlatáról szóló megfelelő tudásszintet.

• Hozzájárulni mások képzéséhez és felkészítéséhez, az európai urbanista szakma fejlesztéséhez, összekapcsolva a gyakorlatot és az elméletet.

• Ösztönözze a helyes és konstruktív kritikát a területrendezési elmélet és a gyakorlat területén, és ossza meg a tapasztalatait és a kutatási eredményeit másokkal, ezáltal hozzájárulva a szakma tudományos és tervezési fejlődéséhez.

Mint területrendező és fejlesztő vállalja, hogy:

• Gondoljon azokra a paraméterekre, amelyek lehetővé teszik a helyi és regionális stratégiák globális trendeken belüli megfogalmazását („Globális gondolkodás, helyben cselekvés”).
• Növelje a választási lehetőséget mindenki számára, különösen a hátrányos helyzetű népesség számára.
• Védje a természeti környezet integritását, a városi összetétel értékét, védje meg az épített környezet kulturális örökségét a jövő nemzedékek számára.
• Javasoljon alternatívákat a konkrét problémákra és kihívásokra , mérje fel a következményeket, emelje ki a helyi jellegzetességeket és járuljon hozzá a fejlődéhez.
• Dolgozzon ki területfejlesztési olyan stratégiákat, amelyek bemutatják a városok és régiók jövőbeli fejlődésének lehetőségeit.
• Azonosítsa a tervek vagy rendszerek optimális elhelyezkedését a városok és régiók nemzeti (inter) hálózataiban.
• Győzze meg az összes érdekelt felet, hogy, az egyéni érdekeiken és célkitűzésein túl, a közös és hosszú távú elképzeléseket tartsák szem előtt városuk vagy régiójuk tekintetében.

Mint városi stratégiai tanácsadó és közvetítő vállalja:

• A szolidaritás, a szubszidiaritás és az egyenlőség elvének tiszteletben tartását a döntéshozatalt, a javasolt megoldásokat és azok végrehajtását illetően.
• A javaslatokat, célokat, nyomon követési célokat, hatásvizsgálatokat és diagnosztikát előkészítő hatóságok tájékoztatását a közjólét javítása és fokozása érdekében.
• Operatív jogalkotási eszközök javaslatát és kidolgozását a hatékonyság és a társadalmi igazságosság biztosítása érdekében, amely a politikák hatékonyságot és társadalmi igazságosságot biztosítják.
• A helyi hatóságok, a döntéshozók, a gazdasági vezetők és a polgárok közötti valódi nyilvános részvétel és részvétel elősegítését a fejlesztés összehangolása és a folyamatosság és a területi kohézió biztosítása érdekében.
• Az összes érintett fél közötti együttműködés koordinálását és szervezését, hogy konszenzust találjanak és konfliktusokat oldjanak meg az illetékes hatóságok által készített döntések révén.
• Magas szintű kommunikáció biztosítását a jövőbeli felhasználók tudásának és megértésének lehetővé tétele érdekében.

Mint a város városi vezetője - adminisztrátora vállalja:

• Stratégiai menedzsment módszerek elfogadását a térbeli fejlesztésben, túl az adminisztratív bürokratikus igényeket kielégítő tervezésen.
• Biztosítani kell az elfogadott javaslatok hatékonyságát és eredményességét, figyelembe véve a fenntartható fejlődés gazdasági életképességét és annak környezeti és társadalmi vonatkozásait.
• Tekintse a területrendezést a közösségi területfejlesztési terv (SDEC) és más európai uniós (EU) szakpolitikai dokumentumok alapelvei és célkitűzései szerint, úgy hogy a helyi és regionális javaslatokat az európai stratégiákhoz és politikákhoz igazítsa.
• Hangolja össze a különböző területi szinteket és a különböző ágazatokat az adminisztratív és területi hatóságok együttműködésének, elkötelezettségének és támogatásának biztosítása érdekében.
• A köz- és magánszféra közötti partnerségek ösztönzése a beruházások kihasználása, munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió elérése érdekében.
• Az európai alapok pozitív felhasználása a helyi és regionális önkormányzatok részvételének ösztönzésével az EU társfinanszírozott fejlesztési programjaiban és projektjeiben.
• A nyomon követés és a folyamatos értékelés megszervezése az előre nem látható eredmények korrigálásához, megoldások vagy intézkedések javaslatokhoz, valamint a területrendezési politikák és azok végrehajtásának folyamatos visszamenőleges biztosítása.


AZ URBANISZTÁK EURÓPAI TANÁCSA
ÚJ CARTA ATHENS 2003